Ex-jelölések, vagy hogyan kell helyesen kiválasztani a veszélyes területre szánt berendezéseket [útmutató + feladatok].
A robbanásbiztos berendezéseken található Ex jelölések megértése hatalmas probléma. Ezt nem csak az ügyfelekkel való mindennapi kapcsolattartásunk bizonyítja, hanem az is, hogy az ezt a kérdést elmagyarázó útmutatónkat már 10 000 alkalommal töltötték le. Ma elkészítettünk egy útmutatót ehhez a témához olyan feladatokkal, amelyek megalapozzák az Ex berendezések helyes kiválasztását és üzemeltetését. Ez megóvja Önt a költséges és mindenekelőtt veszélyes hibáktól.
MEGJEGYZÉS: mielőtt rátérnénk a cikk fő részére, érdemes tisztázni néhány fogalmat:
| Koncepció | A |
| Ex készülék / robbanásbiztos készülék | Bármilyen berendezés vagy alkatrész, amelyet veszélyes területen való működésre terveztek. |
| Ex jelölés / robbanásvédelmi funkció | A névtáblán, a megfelelőségi nyilatkozatban és a típusvizsgálati tanúsítványban (ha szükséges, kiadták) szereplő szimbólumsorozat, amely tájékoztat a berendezés lehetséges telepítési helyéről, a berendezésen a robbanásveszélyes légkörök gyulladásának kockázatát csökkentő biztonsági berendezésekről és a használat feltételeiről. |
| ATEX tanúsítvány | A típusvizsgálati tanúsítvány köznyelvi megnevezése, azaz egy bejelentett szervezet által egy bejelentett szervezet bevonásával végzett eszköz megfelelőségértékelésének pozitív eredményét igazoló dokumentum. |
MEGJEGYZÉS: nem minden robbanásveszélyes légkörbe szánt berendezésnek kell ATEX tanúsítvánnyal (hivatalos nevén típusvizsgálati tanúsítvánnyal) rendelkeznie. Ennek magyarázatát lásd a következő cikkben: Minden Ex berendezésnek ATEX tanúsítvánnyal kell rendelkeznie.
Az Ex berendezések különleges jelölése – Jogalap
A robbanásveszélyes légterű berendezések gyártóinak meg kell felelniük az ATEX-irányelvben (2014/34/EU) foglalt követelményeknek, amelynek rendelkezéseit a 2016. június 6-i, a robbanásveszélyes légterekben való használatra szánt berendezések és védelmi rendszerek követelményeiről szóló fejlesztési miniszteri rendelet (BH 2016, 817. szám) vezette be jogszabályainkba. Ez a rendelet többek között a névtáblákon, a megfelelőségi nyilatkozatban és a típusvizsgálati tanúsítványban (amennyiben kiállítják) a robbanásbiztos jellemzőknek nevezett speciális jelölések feltüntetésének kötelezettségét vonja maga után.
Példa egy robbanásbiztos funkcióra az egyes jelölések magyarázatával:
- eszközcsoport
- eszközkategória
- annak megerősítése, hogy a berendezés robbanásbiztos
- robbanásvédelem típusa
- a por/gáz/gőz robbanásveszélyes alcsoportja, amelyre a berendezést szánják
- hőmérsékleti osztály (gázok és gőzök) és/vagy maximális felületi hőmérséklet (por)
- a készülék védelmi szintje (EPP)
Mit árul el a készüléken található Ex jelölés (robbanásvédelmi funkció)
A készülék robbanásbiztos tulajdonságait alkotó egyes alkatrészek két csoportra oszthatók:
- szükségesek a robbanásveszélyes légkörben való használatra szánt berendezések helyes kiválasztásához – meghatározzák, hogy a berendezés milyen körülmények között használható,
- a gyújtóforrások kiküszöbölése érdekében a berendezésbe beépített biztosítékok – gyakran hatással vannak a berendezés beszerzési, telepítési és üzemeltetési költségeire.
E cikk célja, hogy segítsen Önnek abban, hogy a megfelelő veszélyes területen (1. pont) biztonságosan és így a vonatkozó előírásoknak megfelelően válassza ki a berendezéseket. Mivel a második pont függőségeinek és következményeinek magyarázata terjedelmes téma, ezért azt külön cikkben ismertetjük.
Példa az Ex jelölésre (robbanásvédelmi jellemző)
Az alábbiakban egy példa a HARDO OptiLine lámpatest robbanásbiztos tulajdonságára. Ez a lámpatest robbanásveszélyes légkörben is működhet, amelyet gyúlékony gázok és gyúlékony folyadékokból származó gőzök, valamint gyúlékony porok hoznak létre. Ezért a jelöléseket két sorban mutattuk be – külön a gázokra és gőzökre és külön a porokra.
| [KUTYA] | II 2D Ex tb IIIC T70°C Db |
| [GÁZOK/ÁLLOMÁNYOK] | II 3G Ex ec IIC T4 Gc |
Berendezés kiválasztása veszélyes területre – mire kell összpontosítani
Az alábbiakban táblázatokat talál a robbanásbiztosság egyes elemeinek magyarázatával. A zöld szín azt jelzi, hogy az érték a fenti jelölésből származik, amelyet a címtáblán, a megfelelőségi nyilatkozaton és a típusvizsgálati tanúsítványon (általában ATEX tanúsítványként hivatkoznak rá) talál. Ezek a jelölések, mint már említettük, megmondják, hogy az adott berendezés milyen körülmények között használható biztonságosan. Ezért döntő fontosságúak az Ex berendezések helyes kiválasztása szempontjából a biztonság és az előírásoknak való megfelelés szempontjából. A következő részben ezekre fogunk összpontosítani.
Berendezési csoport
| I | Földalatti bányaműveletekben használatos berendezések | |
| II | Bányákon kívüli létesítményekben használatos berendezések |
Berendezési kategória
Attól függően, hogy egy bányászati üzemben vagy egy nem bányászati üzemben működő berendezéssel van-e dolgunk (lásd a fenti berendezéscsoportokat), a berendezések különböző kategóriákba sorolhatók. Ezek azt jelzik, hogy a berendezés milyen körülmények között (I. csoport) vagy milyen robbanásveszélyes zónában (II. csoport) használható.
Az I. felszerelési csoport kategóriái
| M1 | Bányászati létesítmények: olyan berendezések, amelyek még az ezeket a létesítményeket érintő ritka események esetén is képesek működni. Az előírt védelmi szint két egymástól független meghibásodás esetén is biztosított lesz | |
| M2 | Bányászati üzemek: az e berendezésekhez kapcsolódó gyújtóforrások még a legnehezebb üzemi körülmények között sem válhatnak aktívvá, különösen a durva kezelésből és a változó környezeti feltételekből adódóan. A robbanásveszélyes légkör esetén történő leállításra szolgáló berendezések |
A II. felszerelési csoport kategóriái
Az, hogy egy gyártó melyik kategóriába sorolhat be egy eszközt, attól függ, hogy az adott eszköz milyen biztonsági szintet garantál.
A berendezés tervezhető gáz- és/vagy porzónában történő működésre. Ezért a névtábla megnevezésében a berendezés kategóriája mellett a D és/vagy G betűk szerepelnek, ahol:
- A D a poros légkört jelöli,
- A G a gyúlékony folyadékok gázai vagy gőzei által okozott légkört jelenti (G – gáz).
| 1G | Gázok vagy gőzök által generált 0, 1 és 2 zónákhoz tervezett készülék. | Nagyon magas szintű biztonság. A készülék még ritka üzemzavarok esetén sem okoz hatékony gyújtóforrást. | |
| 1D | Por által generált 20-as, 21-es és 22-es zónákhoz tervezett készülék . | ||
| 2G | Gázok vagy gőzök által generált 1. és 2. zónára szánt készülék . | Magas szintű biztonság. A készülék még egy várható üzemzavar esetén sem hoz létre hatékony gyújtóforrást. | |
| 2D | A 21. és 22. zónába szánt, por által keltett egység . | ||
| 3G | A 2. zónába szánt készülék, amelyet gázok vagy gőzök hoznak létre . | Normál biztonsági szint. A készülék normál működés során nem okoz hatékony gyújtóforrást. | |
| 3D | A 22. zónába szánt egység por által generált |
1. MEGJEGYZÉS: Bizonyos esetekben a berendezések különböző helyeken különböző kategóriákba sorolhatók, pl. más a belső és más a külső térben. Ilyen például egy ventilátor, amely belülről 2D kategóriájú (ez azt jelenti, hogy a csatornában lehet 22-es vagy 21-es zóna), míg kívülről 3D kategóriájú (lehet, hogy a 22-es zónában van felszerelve). Ennek eredményeképpen egy ilyen ventilátor jelölése így fog kinézni: 2/3D.
2. MEGJEGYZÉS: A gyújtószikramentes áramkörökben előfordulhat, hogy egy úgynevezett társított eszközzel (gyújtószikramentes korlát vagy elválasztó) kell foglalkoznunk. Ez azt jelenti, hogy ezt az eszközt egy veszélyes zónába telepített gyújtózsinórral együtt kell használni, és a kialakítástól függően maga is egy másik zónában vagy egy biztonságos térben helyezkedhet el.
A társított berendezés jellemző tartalmazza annak a berendezésnek a biztonsági kategóriáját és típusát, amelyhez társítható. A kategória azonban kerek zárójelben, a védelem típusa pedig szögletes zárójelben szerepel (lásd az alábbi táblázatot). Ha a társított eszköz a következőkre szolgál:
- a veszélyes területen kívüli telepítésnél csak a berendezés azon védelmi kategóriája és típusa van feltüntetve (zárójelben), amellyel együtt használható,
- robbanásveszélyes légkörben történő üzembe helyezés esetén, akkor annak a berendezésnek a védelmi kategóriáján és típusán kívül, amellyel együtt használható (fenti 1. pont), a zárójelen kívül fel kell tüntetni a saját védelmi kategóriáját és típusát is.
Példa Ex jelölésre egy Ex készülék esetében – kapcsolódó berendezés csatlakoztatása gyújtószikramentes áramkörök esetén
| 0. zóna | 1. zóna | Nem veszélyes zóna |
II 1GEx ia IIC T4 Ga A gyújtószikramentes eszköz megnevezése | II(1)G [Ex ia Ga] IIC Kapcsolódó berendezés jelölése | |
II 1GEx ia IIC T4 Ga Gyújtószikramentes berendezés jelölése | II 2(1)G Ex d[ia Ga] IIC T4 Gb Kapcsolódó berendezések jelölése |
Grafikai példa 1
Grafikai példa 2
Példák a felszerelési kategóriákra:
| Megnevezés | Leírás | Leírás, példák | |
|---|---|---|---|
| Ex II 1 D | II. csoportba tartozó, bányákon kívüli használatra szánt berendezés, 1. kategóriájú por | A 20. zónában történő telepítés | |
| Ex II (1) G D | II. csoportba tartozó készülék, kapcsolódó készülék, 1. por- és gázkategóriájú berendezésekkel való használatra | Ex-zónán kívüli telepítés, a 0. vagy 20. zónába telepített készülékkel társítva | |
| Ex II 2 (1) G | II. csoportú készülék, 2. kategóriájú társított készülék, 1. kategóriájú gáz- és por- és gáznemű készülékkel való használatra. | Az 1. zónában szerelve, együttműködik a 0. zónában szerelt készülékkel (pl. az 1. zónában szerelt társított készülék együttműködik a 0. zónában szerelt készülékkel). | |
| Ex II (2) G (1) G | II. csoportba tartozó készülék, kapcsolódó berendezés, 1. kategóriájú gázkészülékkel és 2. kategóriájú gázkészülékkel való használatra | Az Ex-zónán kívülre szerelve, az 1. zónába szerelt készülékkel és a 0. zónába szerelt készülékkel működik együtt. |
| Megnevezés | Leírás | Leírás, példák | |
|---|---|---|---|
| II 1/2 G | II. csoportba tartozó készülék, az 1. készülékkategória része, a 2. készülékkategória része gáz | A zóna határán történő beépítés, a készülék egy része a 0. zónában, egy része az 1. zónában működik (pl. a 0. és 1. zóna közötti tartályfalba szerelt érzékelő). | |
| II 3/3 D | II. csoport, 3. kategóriájú készülék a készülék belsejében és külsejében | Zónakeresztező telepítés, a készülék 22-es zónán belüli, 22-es zónán kívüli (pl. 22-es zónán belüli ventilátor a 22-es zónába szerelve) | |
| II 2/- G | II. csoportos készülék, 2. kategória belül | Zónahatáron belüli beépítés, készülék belsejében 1. zóna, kívül nem zóna (pl. ventilátor 1. zóna belsejével kívülre szerelve Ex) | |
| II -/3 D | II. csoportos berendezés, 3. kategóriájú berendezés kültéren | Berendezés nem robbanásveszélyes légkörben, 22-es zónába szerelés (pl. ventilátor, kapcsolás nem robbanásveszélyes légkörben szerelve 22-es zónában) | |
II 3 G II 2 D |
II. csoport, 3. kategóriájú gáz- és 2. kategóriájú porkészülékek | Telepítés a 2. vagy 21. zónában | |
| GD | Védőrendszer gáz/gőz/por légkörben történő használatra | Telepítés a 0., 1., 2. zónában vagy a 20., 21., 22. zónában |
Hogyan határozhatom meg a szükséges eszközkategóriát?
Ahhoz, hogy megtudja, milyen kategóriába tartozik egy berendezés, meg kell vizsgálnia, hogy milyen veszélyes területen fog működni.
A gazdasági miniszter 2010. július 8-i, a munkahelyi robbanásveszélyes légkör előfordulásának lehetőségével kapcsolatos munkahelyi biztonsági és higiéniai minimumkövetelményekről szóló rendelete (Journal of Laws 2010, 138. szám, 931. pont) szerint, amely az ATEX USER irányelvet (1999/92/EK) bevezeti a lengyel jogszabályokba, a robbanásveszélyes légkörben megfelelő kategóriájú, a kijelölt zóna típusa szerint kiválasztott elektromos és nem elektromos berendezéseket kell használni:
– a 0. zónában csak 1G kategóriájú berendezések használhatók,
– az 1. zónában – 1G vagy 2G kategóriájú berendezések,
– a 2. zónában – 1G, 2G vagy 3G kategóriájú eszközök,
– a 20-as zónában csak 1D kategóriájú berendezés használható,
– a 21. zónában, 1D vagy 2D kategóriájú berendezések,
– a 22. zónában – 1D, 2D vagy 3D kategóriájú eszközök
A zónák meghatározása az EN IEC 60079-10-1:2021-09 – Helyiségek osztályozása szabvány alapján történik . Gáznemű robbanásveszélyes légkörök és az EN 60079-10-2:2015-06 – Térbesorolás. Porral robbanásveszélyes légkörök, figyelembe véve többek között a következőket:
- gázzónák esetében
- az anyag tulajdonságai
- olyan lehetséges kibocsátási források, amelyek robbanásveszélyes légkör kialakulásához vezethetnek
- a kibocsátás mértéke (folyamatos, első vagy második)
- a levegő sebessége a kibocsátó forrás felett
- a hígítás mértéke
- a szellőzés elérhetősége/megbízhatósága
- fizikai akadályok
- poros zónákhoz
- az anyag tulajdonságai
- olyan lehetséges kibocsátási források, amelyek robbanásveszélyes légkör kialakulásához vezethetnek
- porszemcseméret (granulálás),
- a por fajlagos sűrűsége
- por nedvesség
- nyomás a port tartalmazó készülékben
- a kibocsátási lyuk helye és mérete
- kibocsátási teljesítmény
- elszívó szellőztetés megléte vagy hiánya
- meglévő mechanikai akadályok
- alkalmazott tisztítási műveletek – a tisztítás hatékonysága
Az elvégzett osztályozás célja, hogy jelezze a létesítményen belül azokat a területeket, ahol robbanásveszélyes légkör fordulhat elő. Az előfordulás idejétől vagy gyakoriságától függően zónákat jelölhetünk ki:
| 0. ZÓNA | A robbanásveszélyes légkör folyamatosan, gyakran vagy hosszú időn keresztül fordul elő. |
| ZÓNA 20 | |
| 1. ZÓNA | A normál műveletek során néha robbanásveszélyes légkör fordulhat elő. |
| 21. ZÓNA | |
| 2. ZÓNA | A robbanásveszélyes légkör nem fordul elő normál működés során, és rövid ideig fennáll egy esemény során. |
| 22. ZÓNA |
A robbanásveszélyes zónák besorolása a robbanásveszély-értékelésben vagy a robbanásveszély-értékelésben található. Az ATEX USER-irányelv (1999/92/EK) rendelkezései szerint a robbanásveszély-értékelés és a robbanásveszélyes zónák kijelölése a munkáltatót terheli. A gyakorlatban ezt a feladatot külső szakértő cégeknek adják ki. Az egyik ilyen cég a WOLFF GROUP, amely 30 éves története során több száz robbanásveszély-értékelést végzett az összes főbb iparág ipari létesítményei számára.
Gyúlékony folyadékok gázainak és gőzeinek robbanási alcsoportja
A gyúlékony gázok és gyúlékony folyadékok gőzei a IIA, IIB vagy IIC robbanási alcsoportba tartoznak. Ezeket többek között a legnagyobb kísérleti biztonságos rés (MESG) vizsgálat vagy a minimális gyújtóáram (MIC) vizsgálat alapján határozzák meg.
| MESG-határértékek | Robbanékonysági alcsoport |
| ≥ 0,9 mm | IIA |
| 0,5 mm < MESG < 0,9 mm | IIB |
| ≤ 0,5 mm | IIC |
| MIC határértékek | Robbanékonysági alcsoport |
| > 0,8 | IIA |
| 0,45 ≤ MIC ≤ 0,8 | IIB |
| < 0,45 | IIC |
Hogyan határozza meg a gázok és a folyékony gőzök robbanási alcsoportját?
A gyúlékony folyadékok gázaira és gőzeire vonatkozóan a robbanásveszélyes alcsoport az EN ISO/IEC 80079-20-1 Robbanásveszélyes légkörök című szabványban található. 20-1. rész: Anyagi tulajdonságok a gázok és gőzök osztályozásához. Vizsgálati módszerek és táblázatos adatok, ahol több mint kétszáz anyagra vonatkozó eredményeket tartalmazó táblázat található. Szükség esetén Ön is felveheti velünk a kapcsolatot, hogy adatbázisainkban ellenőrizhessük.
Ha a fenti módszerek nem vezetnek eredményre, a robbanási alcsoportnak az említett szabvány szerinti meghatározásához el kell végezni:
- A MIC (minimális gyújtóáram) laboratóriumi vizsgálata,
- A maximális kísérleti biztonsági távolság (MESG), más néven a minimális oltóhézag laboratóriumi vizsgálata,
- egy alcsoport meghatározása a kémiai szerkezet hasonlósága alapján (ún. ideiglenes osztályozás).
A robbanásveszélyes alcsoport meghatározásához általában elegendő csak az egyik paramétert (leggyakrabban a MIC-et) meghatározni. Csak ha az eredmény határeset, akkor kell megerősíteni a másik paraméter meghatározásával.
Hogyan válasszuk ki az adott robbanási alcsoportba tartozó anyagok – gázok és folyékony gőzök – által alkotott robbanásveszélyes légkörben való munkavégzéshez szükséges berendezéseket?
| IIA | A IIA jelöléssel ellátott berendezések kizárólag a IIA alcsoportba tartozó gázok és gőzök által létrehozott robbanásveszélyes légkörben használhatók. | |
| IIB | A IIB jelzésű készülékek a IIA és IIB alcsoportok gázai és gőzei által létrehozott robbanásveszélyes légkörben használhatók. | |
| IIC | A IIC jelzésű készülékek a IIA, IIB és IIC alcsoportok gázai és gőzei által létrehozott robbanásveszélyes légkörben használhatók. |
*MESG – Maximális kísérleti biztonságos rés. Gázok és gőzök esetében laboratóriumi körülmények között meghatározott, milliméterben kifejezett érték. **MIC – Minimális gyújtóáram – a minimális áram egy áramkörben, amely képes egy sztöchiometrikus gáz- vagy gőzkeverék meggyújtására, a MIC egy anyag gyújtóáramának és egy metán-levegő keverék gyújtóáramának arányaként van meghatározva.
A porok robbanásveszélyességi alcsoportja
Az éghető porok a IIIA, IIIB és IIIC robbanási alcsoportba tartoznak.
| Robbanékonysági alcsoport | Leírás |
| IIA Illékony éghető szálak agglomerátuma | Szilárd, szálakat tartalmazó, 500μm-nél nagyobb névleges méretű részecskék, amelyek saját súlyuk alatt meghajlanak, de a levegőben lebegve maradhatnak – pl. műselyem-, pamut-, juta-, kender-, kakaórostok. |
| IIB nem vezető porok | 103 ꭥ*m-nél nagyobb elektromos ellenállású éghető porok |
| IIC vezető porok | Legfeljebb103 ꭥ*m elektromos ellenállású éghető por |
Hogyan határozza meg a por és a szálak robbanási alcsoportját?
A porok esetében a robbanásveszélyes alcsoport a porszemcsék alakjától és méretétől (illékony éghető szálak – IIIA alcsoport) és az elektromos ellenállástól (IIIB – nem vezető porok vagy IIIC – vezető porok) függ. E paraméterek meghatározását az EN ISO/IEC 80079-20-2:2016-05 Robbanásveszélyes légkörök. 20-2. rész: Anyagjellemzők. Éghető porok vizsgálati módszerei előírásai szerint végzik.
Hogyan válasszon eszközöket egy adott robbanásveszélyes alcsoportba tartozó anyagok – éghető por – által alkotott veszélyes területen való munkavégzéshez?
| IIIA | A IIIA jelöléssel ellátott berendezések csak a IIIA alcsoportba tartozó por által generált robbanásveszélyes légkörben használhatók. | |
| IIIB | A IIIB jelöléssel ellátott berendezések a IIIA és IIIB alcsoportba tartozó porok által létrehozott robbanásveszélyes légkörben használhatók. | |
| IIIC | A IIIC jelölésű berendezések a IIIA, IIIB és IIIC alcsoportba tartozó porok által keltett robbanásveszélyes légkörben használhatók. |
A berendezés felületi hőmérséklete, mint potenciális gyújtóforrás
Míg a legtöbb gyújtóforrás esetében, amely egy eszközben előfordulhat, az adott védelem használata csökkenti a gyulladás kockázatát, a hőmérséklet esetében ez nem így van. Az alkalmazott védelem nem szünteti meg teljesen, hanem csak egy bizonyos szintre korlátozza azt. Milyen szinten?
Erről a robbanásvédelmi attribútum következő pontja tájékoztat minket. A porok esetében a gyártó megadja a maximális felületi hőmérséklet konkrét értékét, míg a gázok és gyúlékony folyadékgőzök esetében azt a hőmérsékleti osztályt, amelyhez a készülék felületi hőmérséklete tartozik.
Hőmérsékleti osztály (gázok és gőzök)
Az eszköz hőmérsékleti osztályát a gyártó határozza meg, és az a maximális hőmérséklet, amely a legkedvezőtlenebb üzemi körülmények között (pl. a legmagasabb környezeti hőmérséklet, az eszköz legnagyobb terhelése) a felületén felléphet. Ha az eszköz különböző üzemi körülmények között különböző felületi hőmérsékleteket érhet el, a gyártó az attribútumban különböző hőmérsékleti osztályokat is megadhat – de ezt meg kell adni.
Amikor egy adott robbanásveszélyes légkörben való használatra választunk ki egy eszközt, össze kell hasonlítanunk annak hőmérsékleti osztályát annak a gáznak és/vagy gőznek a hőmérsékleti osztályával, amely az adott területen robbanásveszélyes légkört képezhet. A gáz vagy gőz hőmérsékleti osztálya viszont az öngyulladási hőmérsékletétől függ. Más szóval, a berendezést úgy kell kiválasztani, hogy a felületén a hőmérséklet, amelyet a hőmérsékleti osztálya fejez ki, ne haladja meg annak az anyagnak az öngyulladási hőmérsékletét, amellyel a berendezés érintkezésbe kerülhet.
| T6 | A készülék 85oC-nál magasabb öngyulladási hőmérsékletű gázok és gőzök esetén használható. Például olyan gázok és gőzök, amelyek lobbanáspontja lehet: 90oC, 120oC, 230oC, 528oC, 1252oC. | |
| T5 | A készülék olyan gázokhoz és gőzökhöz használható, amelyek öngyulladási hőmérséklete magasabb, mint100oC. Ezek lehetnek például olyan gázok és gőzök, amelyek lobbanáspontja: 120oC, 230oC, 528oC, 1252oC | |
| T4 | A készülék olyan gázokhoz és gőzökhöz használható, amelyek öngyulladási hőmérséklete magasabb, mint135oC. Ezek lehetnek például olyan gázok és gőzök, amelyek lobbanáspontja: 230oC, 528oC, 1252oC | |
| T3 | A készülék olyan gázokhoz és gőzökhöz használható, amelyek öngyulladási hőmérséklete magasabb, mint200oC. Ezek lehetnek például olyan gázok és gőzök, amelyek lobbanáspontja: 230oC, 528oC, 1252oC | |
| T2 | A készülék olyan gázokhoz és gőzökhöz használható, amelyek öngyulladási hőmérséklete magasabb, mint300oC. Ezek lehetnek például olyan gázok és gőzök, amelyek lobbanáspontja: 528oC, 1252oC | |
| T1 | A készülék olyan gázokhoz és gőzökhöz használható, amelyek öngyulladási hőmérséklete magasabb, mint450oC. Ezek lehetnek például olyan gázok és gőzök, amelyek lobbanáspontja: 528oC, 1252oC |
A készülék maximális felületi hőmérséklete (por)
A készülék maximális felületi hőmérséklete esetében a helyzet némileg eltérő. Ebben az esetben a készülékek megengedett hőmérsékletét az alábbi táblázat szerint kell kiszámítani.
| T...oC | Annak ellenőrzéséhez, hogy egy berendezés biztonságosan működhet-e egy adott éghető por által létrehozott veszélyes területen, egyszerű számítást kell végezni a megengedett felületi hőmérsékletről. Ezek célja a vonatkozó biztonsági tartalékok figyelembevétele. A porfelhő gyulladási hőmérséklete A függőleges (a vízszinteshez képest 60°-nál jobban megdőlő) fűtött felületek hőmérséklete nem haladhatja meg a porfelhő minimális gyulladási hőmérsékletének 2/3-át. Tbezp. a felhőhöz = 2/3 –Dohány A porfelhő gyulladási hőmérséklete A berendezések vízszintes felületeinek, amelyeken porréteg képződhet, megengedett legnagyobb hőmérsékletét a réteg vastagságának figyelembevételével kell meghatározni. Az 5 mm-nél nem vastagabb porréteggel rendelkező berendezések esetében ez a hőmérséklet nem haladhatja meg a porréteg minimális gyulladási hőmérséklete alatti 75°C-ot. Tbezp. 5 mm-es réteg esetén = T5mm – 75°C Biztonsági okokból általában feltételezik, hogy a készülék maximális felületi hőmérsékletének a számított értékek közül az alacsonyabb alatt kell lennie. Ellenkező esetben a szóban forgó készülék nem felel meg az Ön követelményeinek. |
Hogyan határozzuk meg adohányporfelhő hőmérsékletét és a T5 mm-es porréteg hőmérsékletét?
Mindkét értéket bejelentett laboratóriumokban határozzák meg az Ön létesítményének területéről származó konkrét por vizsgálatával. Ehhez mintát kell venni abból a területről, ahol a por várhatóan a legigényesebb gyúlékonysági és robbanékonysági paraméterekkel rendelkezik (a gyulladási hőmérséklet vizsgálata mellett általában számos más paramétert is vizsgálnak – alsó robbanási határérték, minimális gyulladási energia, maximális robbanási nyomás vagy Kst állandó).
Ha az Ön üzemében van robbanásvédelmi dokumentum (ORD), amely a robbanásveszély-értékelésen (ORW) alapul, akkor ott mindkét hőmérsékletet meg kell találnia. Használhat irodalmi adatokat is, de ez a megoldás bizonyos, néha jelentős pontatlansággal jár.
Ha problémái vannak ezen értékek megtalálásával, kérjük, lépjen kapcsolatba velünk. Kiterjedt adatbázisunk van az éghető por paramétereiről, amelyet ingyenesen az Ön rendelkezésére bocsátunk. Laboratóriumi vizsgálatokat is el tudunk végezni az Ön nevében. Ez utóbbi a legjobb megoldás, mivel ezek a paraméterek nem fizikai állandók, és értékeik számos tényezőtől függnek, például a vizsgált por szemcseméretétől, nedvességtartalmától és adalékanyag-tartalmától.
Ezért a létesítmény különböző pontjain lévő pornak eltérő éghető és robbanásveszélyes tulajdonságai lehetnek. Szélsőséges esetekben a létesítmény egyik pontjáról származó azonos por kémiailag biztonságos lehet (pl. magas nedvességtartalom), míg egy másik helyről származó por nagy robbanásveszélyt jelenthet (pl. szárítóból vagy malomból származó por). Az alábbiakban egy példa látható a létesítmény különböző részein található fapor paramétereire:
| Pormintavételi pont | Alsó robbanási határérték DGW [g/m3] | Minimális gyújtási energia MEZ [mJ] | A porfelhő gyulladási hőmérséklete Tbf[oC]. | A porréteg gyulladási hőmérséklete T5mm.[oC]. | Maximális robbanási nyomás Pmax [bar] | Robbanékonysági index Kst [bar*m/s] |
| Szűrőgép | 30 | 173 | 430 | 330 | 8,5 | 57,2 |
| Darálók | 30 | 55 | 430 | 320 | 9,5 | 91,1 |
| Túlcsordulás | 30 | 120 | 430 | 330 | 8,6 | 58,5 |
A fentiekre való tekintettel azt kell megvizsgálnunk, hogy ezek a paraméterek hol lesznek a legmagasabbak, azaz a létesítményünkben hol a legfinomabb és legszárazabb a por, és onnan kell kiindulnunk a vizsgálathoz. Általában a porgyűjtőkből javasoljuk a mintavételt. A teljes vizsgálathoz szükséges pormennyiség körülbelül 3,5 kg.
Végzendő feladatok
1. feladat
Ön egy vegyi ipari üzemben való munkavégzéshez keres lámpatestet. A hidrogén okozta robbanásveszély 2. zónájában fog dolgozni. Tudja, hogy ez a gáz a IIC robbanási alcsoportba és a T1 hőmérsékleti osztályba tartozik. Melyik berendezés működhet ilyen robbanásveszélyes körülmények között?
Melyik eszköz(ök) a megfelelő(k)?
| 1. készülék | 2. készülék | 3. készülék |
| II 2 D Ex tb IIIC T70°C Db II 3 G Ex ec IIC T4 Gc | II 3 D Ex tc IIIC T70°C Dc II 2 G Ex eb IIC T2 Gb | II 3 D Ex tc IIIC T170°C Dc II 3 G Ex ec IIA T1 Gc |
Válasz:
Mivel gáznemű robbanásveszélyes légkörrel van dolgunk, csak a megnevezés második sorára összpontosítunk, mivel az gázokra és folyékony gőzökre vonatkozik. A leírt helyzetet elemezve tudjuk, hogy a berendezéssel szemben támasztott minimumkövetelményeknek az alábbi feltételek mellett kell működnie:
- gáznemű robbanásveszélyes légkör,
- 2. zóna
- IIC robbanási alcsoport
- T1 hőmérsékleti osztály
- ATEX típusvizsgálati tanúsítvány (2. zóna) nem szükséges
1. készülék
II 3 G Ex ec IIC T4 Gc II 3 G Ex ec IIC T4 Gc
| II | A lámpatest működhet minden ipari üzemekben, kivéve a bányászatban | ✔ |
| 3 G | az egység működhet 2. zóna robbanásveszély a következő anyagok jelenléte miatt gázok vagy folyékony gőzök jelenléte | ✔ |
| IIC | a berendezés a gázok és folyadékgőzök valamennyi robbanási alcsoportját (IIA, IIB és IIA) képes kezelni. IIC) | ✔ |
| T4 | azt jelenti, hogy a készülék a következő hőmérsékleti osztályokba tartozó gázok és folyadékgőzök kezelésére alkalmas T1, T2, T3 és T4 | ✔ |
| Következtetés – a készülék képes a szükséges feltételek mellett működni. | ||
2. készülék
II 2 G Ex eb IIC T2 Gb
| II | A lámpatest működhet minden ipari üzemekben, kivéve a bányászatban | ✔ |
| 2 G | a készülék a robbanásveszélyes 1. és 2. zónában működhet a következők miatt gázok vagy folyékony gőzök miatt | ✔ |
| IIC | a berendezés a gázok és folyadékgőzök valamennyi robbanási alcsoportját (IIA, IIB és IIA) képes kezelni. IIC) | ✔ |
| T2 | azt jelenti, hogy a készülék a következő hőmérsékleti osztályokba tartozó gázokkal és folyadékgőzökkel működőképes T1és T2 | ✔ |
| Következtetés – a készülék képes a szükséges feltételek mellett működni. | ||
3. készülék
II 3 G Ex ec IIA T1 Gc IIA T1 Gc
| II | A lámpatest működhet minden ipari üzemekben, kivéve a bányászatban | ✔ |
| 3 G | az egység működhet 2. zóna robbanásveszély a következő anyagok jelenléte miatt gázok vagy folyékony gőzök jelenléte | ✔ |
| IIA | a berendezés csak a gázok és folyadékgőzök robbanásveszélyes alcsoportjába tartozó anyagokkal használható. IIA | ⛌ |
| T1 | azt jelenti, hogy a készülék a következő hőmérsékleti osztályba tartozó gázokkal és folyadékgőzökkel működhet T1 | ✔ |
| Következtetés – a készülék nem képes a szükséges feltételek mellett működni. | ||
Feladat 2
Az 1. feladatban leírtaknak megfelelő helyzet, kivéve, hogy a lámpatest munkaterületén a hidrogén mellett hidrogén-szulfid is jelen lehet. A két gáz paramétereit az alábbi táblázatban találja. Emlékeztetőül: 2. zónás robbanásveszélyes és nem bányászati ipari üzemről van szó.
| Robbanékonysági alcsoport | Temp. osztály | |
| Hidrogén | IIC | T1 |
| Hidrogén-szulfid | IIB | T3 |
Melyik eszköz(ök) a megfelelő(k)?
| 1. készülék | 2. készülék | 3. készülék |
| II 2 D Ex tb IIIC T70°C Db II 3 G Ex ec IIC T4 Gc | II 3 D Ex tc IIIC T70°C Dc II 2 G Ex eb IIC T2 Gb | II 3 D Ex tc IIIC T70°C Dc II 3 G Ex ec IIA T1 Gc |
Válasz:
Mivel gáznemű robbanásveszélyes légkörrel van dolgunk, ezért csak a megnevezés második sorára koncentrálunk, mivel az a gázokra és a folyékony gőzökre vonatkozik. mivel ezúttal két gázról van szó, a legigényesebb/kedvezőtlenebbet kell választanunk? paramétereket. Így a leírt helyzetet elemezve tudjuk, hogy a készülékkel szemben támasztott minimális követelmény, hogy képes legyen ilyen körülmények között működni:
- gáznemű légkör
- 2. zóna
- IIC robbanási alcsoport (hidrogén)
- T3 hőmérsékleti osztály (hidrogén-szulfid)
- ATEX típusvizsgálati tanúsítvány (2. zóna) nem szükséges
1. készülék
II 3 G Ex ec IIC T4 Gc II 3 G Ex ec IIC T4 Gc
| II | A lámpatest működhet minden ipari üzemekben, kivéve a bányászatban | ✔ |
| 3 G | az egység működhet 2. zóna robbanásveszély a következő anyagok jelenléte miatt gázok vagy folyékony gőzök jelenléte | ✔ |
| IIC | azt jelenti, hogy a készülék a gázok és folyadékgőzök valamennyi robbanási alcsoportjával (IIA, IIB i IIC) | ✔ |
| T4 | azt jelenti, hogy a készülék a következő hőmérsékleti osztályokba tartozó gázok és folyadékgőzök kezelésére alkalmas T1, T2, T3 és T4 | ✔ |
| Következtetés – a készülék képes a szükséges feltételek mellett működni. | ||
2. készülék
II 2 G Ex eb IIC T2 Gb
| II | A lámpatest működhet minden ipari üzemekben, kivéve a bányászatban | ✔ |
| 2 G | a készülék képes az 1. és 2. zóna a robbanásveszély jelenléte által okozott gázok miatt vagy folyékony gőzök | ✔ |
| IIC | azt jelenti, hogy a készülék a gázok és folyadékgőzök valamennyi robbanási alcsoportjával (IIA, IIB i IIC) | ✔ |
| T2 | a készülék a következő T1 és T2 hőmérsékleti osztályokba tartozó gázokkal és gőzökkel használható, de nem használható a T3, T4, T5 és T6 hőmérsékleti osztályok esetében. | ⛌ |
| Következtetés – a készülék nem képes a szükséges feltételek mellett működni. | ||
3. készülék
II 3 G Ex ec IIA T1 Gc IIA T1 Gc
| II | A lámpatest működhet minden ipari üzemekben, kivéve a bányászatban | ✔ |
| 3 G | az egység működhet 2. zóna robbanásveszély a következő anyagok jelenléte miatt gázok vagy folyékony gőzök jelenléte | ✔ |
| IIA | a berendezés csak a gázok és folyadékgőzök robbanásveszélyes csoportjába tartozó anyagokkal dolgozhat. IIA (nem dolgozhat IIB és IIC anyagokkal) | ⛌ |
| T1 | a készülék a következő T1 hőmérsékleti osztályba tartozó gázokkal és folyadékgőzökkel használható, de nem használható a T2, T3, T4, T5 és T6 hőmérsékleti osztályok esetében. | ⛌ |
| Következtetés – a készülék nem képes a szükséges feltételek mellett működni. | ||
3. feladat
Ön egy élelmiszeripari üzem számára szeretne lámpatestet választani. A lámpatest olyan térben fog működni, ahol a liszt és a cukorpor jelenléte miatt 22 robbanásveszélyes zóna lehet. Ön robbanásvizsgálatokat végzett ezekre a porokra vonatkozóan. Az alábbiakban e vizsgálatok kivonatát találja:
| A porréteg gyulladási hőmérséklete [5 mm] | A porfelhő gyulladási hőmérséklete | Robbanékonysági alcsoport | |
| Liszt | 460°C | 390°C | IIIB |
| Cukor | 430°C | 310°C | IIIB |
Melyik eszköz(ök) a megfelelő(k)?
| 1. készülék | 2. készülék | 3. készülék |
| II 2 D Ex tb IIIC T70°C Db II 3 G Ex ec IIC T4 Gc | II 3 D Ex tc IIIA T70°C Dc II 2 G Ex eb IIC T2 Gb | II 3 D Ex tc IIIB T230°C Dc II 3 G Ex ec IIA T1 Gc |
Válasz:
Mivel porrobbanásveszélyes légkörrel van dolgunk, csak a megnevezés első sorára koncentrálunk. A leírt helyzetet elemezve tudjuk, hogy a berendezéssel szemben támasztott minimumkövetelményeknek lehetővé kell tenniük, hogy ilyen körülmények között is működhessen:
- poros légkör
- 22. zóna
- IIIB robbanékonysági alcsoport
- a készülék maximális felületi hőmérséklete nem haladhatja meg a 207°C-ot
- ATEX típusvizsgálati tanúsítvány (22-es zóna) nem szükséges
KIJELENTÉS: A készülék maximális felületi hőmérsékletének kiszámításához a porréteg gyulladási hőmérsékletének (cukor – 430°C) és a porfelhő gyulladási hőmérsékletének (cukor – 310°C) alsó értékét vettük, és az alábbi képletekhez adtuk. A számítások elvégzése után az eredmények közül az alacsonyabbat választottuk.
Tbezp. 5 mm-es réteghez = T5mm – 75°C
Tbezp. a felhőre = 2/3 –Dohány
Dohány = 310 °C — 2/3 → 206 °C
T5mm = 430°C — 430 – 75 → 355 °C
KÖVETKEZTETÉS: a készülék külső felületének megengedett maximális hőmérséklete nem haladhatja meg a 206°C-ot.
1. készülék
II 2 D tb IIIC T70°C Db
| II | A lámpatest működhet minden ipari üzemekben, kivéve a bányászatban | ✔ |
| 2 D | a készülék a 21. zónában működhet, és 22 robbanásveszélyes, a következő anyagok jelenléte miatt éghető porok | ✔ |
| IIIC | a berendezés képes kezelni az összes porrobbanási alcsoportot (IIIA, IIIB és IIIC) | ✔ |
| T70°C | a készülék maximális felületi hőmérséklete nem haladhatja meg a következő értékeket 70°Camely alacsonyabb, mint 206°C | ✔ |
| Következtetés – a készülék képes a szükséges feltételek mellett működni. | ||
2. készülék
II 3 D Ex tc IIIA T70°C Dc
| II | A lámpatest működhet minden ipari üzemekben, kivéve a bányászatban | ✔ |
| 3 D | a készülék működhet a zónában 22 robbanásveszélyes zóna a következő anyagok jelenléte miatt éghető porok | ✔ |
| IIIA | a berendezés csak a porrobbanási alcsoportba tartozó anyagokkal használható. IIIA | ⛌ |
| T70°C | a készülék maximális felületi hőmérséklete nem haladhatja meg a következő értékeket 70°Camely alacsonyabb, mint 206°C | ✔ |
| Következtetés – a készülék nem képes a szükséges feltételek mellett működni. | ||
3. készülék
II 3 D Ex tc IIIB T230°C Dc
| II | A lámpatest működhet minden ipari üzemekben, kivéve a bányászatban | ✔ |
| 3 D | a készülék működhet a zónában 22 robbanásveszélyes zóna a következő anyagok jelenléte miatt éghető porok | ✔ |
| IIIB | a berendezés képes a IIIA. vagy IIIA. porrobbanási csoportba tartozó anyagok kezelésére IIIB | ✔ |
| T230°C | a készülék maximális felületi hőmérséklete nem haladhatja meg a következő értékeket 230°Camely magasabb, mint 206°C | ⛌ |
| Következtetés – a készülék nem képes a szükséges feltételek mellett működni. | ||
Egy nagyon fontos megjegyzés a végén:
Kérjük, vegye figyelembe, hogy a robbanásveszélyes környezetben való használatra szánt berendezések kiválasztásakor figyelembe vesszük a kategóriát, a robbanási alcsoportot és a hőmérsékleti osztályt (gázokhoz és gyúlékony folyadékgőzökhöz való berendezések) vagy a maximális felületi hőmérsékletet (porhoz való berendezések). Egyáltalán nem érdekel bennünket, hogy a berendezés milyen felépítésű (megerősített “e” szerkezetben, tűzálló “d” burkolatban vagy “t” házzal védve). Ez az információ később, a készülék üzemeltetésekor – az ellenőrzés és karbantartás során – fontos.